Szabó Lőrinc: Semmiért egészen

Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.

Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.

Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.

Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.

Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.

Az új kedvenc versem. Jövőre viszem szavalóra. :)

Új zeneélmény: Therion

Régebben már hallottam néhány számukat, de pénteken megkaptam az összes albumukat Lacitól, és nagyon tetszett (amit eddig meghallgattam), habár nem szoktam ilyen jellegű zenéket hallgatni. Persze, hangulat kell hozzá, és az ezen a héten unalmamban volt bőven.

 

Hallgassátok egészséggel, ha tetszik:)

Bagoly

Mint láthattátok már, új mániám lett az, hogy talált dolgokból ékszert készítek. Ilyen például ez a kis nyaklánc is, amit a napokban csináltam maradék filc anyagból és egy kis fém bagolyból. Ezt az apróságot néhány hónappal ezelőtt szereztem be Győrben, az Eskában. 

Nagyon egyszerű és nem is olyan látványos, de imádom hordani, és nagyon szépen passzol az új barna szoknyámhoz, és barna nadrágomhoz! :)

Így zajlott az érettségim

Elég régen írtam már, habár feltartó ok semmi sem volt, ami akadályozott volna a blogolásban.
Utolsó bejegyzésem az érettségi előtti hajrámban készült, mint kiderült már, eléggé be voltam parázva.

És akkor eljött az a bizonyos nap, a német írásbeli napja. Egészen addig izgultam, míg a kezembe nem adták a feladatlapot, onnantól megszűnt az összes félelmem. Valószínűleg azért, mert azt mondogattam magamban, hogy "innen már nincs visszaút". És nem is volt. Habár elég nehéz volt a feladatsor (főleg a hallás utáni), mikor kikaptuk az eredményt én majdnem összeestem, amikor láttam, hogy 5-ös lett. 117-ből 101 pontom lett, az enyém lett a második legjobb német írásbeli a suliban - Patriké lett a legjobb, csupán 2 ponttal előzött meg.
Utána héten csütörtökön a rajzot írtam, ami irdatlan nehéz volt. Komolyan. Egyáltalán nem számítottam ennyire kemény feladatokra. A legszörnyűbb az egészben az volt, hogy az az egyetlen feladat maradt ki, ami nekem mindig max. pontos lett - a műelemzés. Az írásbelim tehát nem lett túl fényes, csak négyes lett (75/48 pont), egy kicsit el is voltam keseredve, mert nem tudtam, hogy a szóbelivel tudok-e még rajta javítani.
A következő egy hónapban nagyon keményen tanultam át mindent németből, és írtam a rajzra a szöveget, amivel a munkáimat ugye be kellett mutatni.
A nap közepe felé kerültem sorra, és volt 30 perc felkészülési időm (amiből 50 perc lett, mert 3-an voltak előttem). Ültem, kidolgoztam, vártam. Aztán belekezdtem, legelőször a rajzba. És annyira jól sikerült, hogy magam is meglepődtem rajta. És imádtam a kíváncsiságot látni a bizottság szemében. Miután végeztem a rajzzal, egyből be kellett ülnöm a kínpadba, és várakozás nélkül húznom kellett egy tételt németből. Szerencsére nem a legnehezebbet húztam, az évszakokról és a klímáról kellett beszélnem, nem volt nagy dolog. Én mégis sikertelennek éreztem miután kijöttem a teremből, bár a megkérdezettek szerint nem volt rossz. Mindenki azt mondta, hogy valószínűleg azért éreztem rossznak, mert nem ugyanazzal a lendülettel mondtam el, mint a rajzot.
Másnap délután kellett bemenni a törzslapokért. Egyesével hívtak ki minket, és annyira izgultam, majdnem elájultam. Aztán mikor megláttam, hogy mind a két érettségim 5-ös lett, körbe tudtam volna ugrálni mindenkit. Még dicséretet is kaptam, mert a rajz szóbeli 100%-os lett. A németre pedig 33 pontból 30-at kaptam.

Úgyhogy büszkén jöttem haza, és szerintem egész jó teljesítmény tizedikben előrehozottan, egyszerre két tantárgyból ötösre érettségizni. :D