2011. augusztus 15., hétfő

Birdplane


I'm a birdplane, a motherfuckin' birdplane.

Hajaj, de beleszerettem ebbe a dalocskába. Pedig nincs különösebb értelme.

Amúgy én, hát, köszönöm, éldegélek. Megint éjjel jutottam ide, és megint semmi energiám írkálni az elmúlt napokról, de amúgy mostanában nagyon jól telnek a dolgok. A hét sűrű lesz, szerdán megyünk nagybevásárolni sulira, megveszem azt a hűdejó táskát rockpincébe, amit kinéztem magamnak. Természetesen saját zsebből, mert megnyertem egy rajzpályázatot, később majd felrakom a nyertes művet is. Aztán pénteken mozi Patrikkal, hű, még ki kell választani a filmet... Szombaton pedig Szezonzáró Hömbölgés a fiúkkal a tóparton. Már előre félek:D Nagy buli lesz, az biztos. Talán még vízihulla(dék) is lesz:D

(u.i.: Millió ölelés az én egyetlen, édesdrágaságaimnak Erdélybe, Timinek és Norbinak, bár nem hiszem, hogy ezt olvassák, de akkor is! Még csak egyszer találkoztunk, de remélem hogy még sokszor fogunk, mert olyan nincs, hogy nem! :) )

2011. július 20., szerda

Omen - Híd


Most csak ennyit, mert nem nagyon van mit írnom, és mert este van, és kedvem sincs hozzá, úgy őszintén. Egyébként a napjaim jól telnek, köszi, még élek :D

Erről a számról csak annyit, hogy: csodálatos. eszméletlen. tökéletes.
végre meg van az a zene, amit már 2 napja keresek a hangulatomhoz. :)

2011. június 16., csütörtök

pillanatnyi gondolatok


Festeni akarok, színekkel fröcskölni papírra amit érzek, nem érdekel, ha utána kukába kell dobnom az egészet...

igazából nem tudom leírni pontosan, hogy mit érzek.
talán ez a pár sor fejezi ki most legjobban azt, ami bennem zajlik...



2011. május 22., vasárnap



Kisebb-nagyobb sikerekkel, de elkészültem Patrik szülinapi ajándékával :)
Már nála van ugyan, de azért én írok egy kis önkritiákát :D

...nem hasonlít ránk. Najó, talán egy kicsit.
Mindenki azt mondja, hogy öregítettem magunkat. Elnézve a képet.. igen, talán. Bár: Patrik még úgy-ahogy hasonlít is magára, talán csak az arca lett kicsit kerekebb, mint kellett volna. De én... hát, max. a szemeimet, meg a hajamat sikerült ábrázolni xD bár azok sem tökéletesek. a szemek túl közeliek lettek.

De az a lényeg, hogy Ő örült neki (:
Majd a legközelebbi jobb lesz! :D

véleményeket várok. hideget-meleget egyaránt.

2011. május 9., hétfő



csak mert most így este valamiért ilyen hangulatom van. fene se tudja.

"Itt ül az idő a nyakamon,
Kifogy az út a lábam alól.
Akkor is megyek, ha nem akarok!
Ha nem kísér senki utamon.
Arcom mossa eső és szárítja a szél.
Az ember mindig jobbat remél.
Porból lettem s porrá leszek,
Félek, hogy a ködbe veszek."


nem érzem így, most csupán magával ragadott a szám, és kiemeltem a számomra legszebb sorokat :)

2011. május 8., vasárnap

Wass Albert - Dal

Wass Albert - Dal

Mikor az első csókot adtad:
már az ősz osont a fák alatt,
Kapirgáló szelek kutattak
avar-homályban árnyakat;

A fákra ráhajolt az este,
s az est meséje régi volt...
csókunkat fák közül kileste,
és kacagott a régi hold;

Felettünk fényes csillag égett,
s két csillag volt a két szemed...
beléje néztem: vissza-vissza nézett...
és bíztatott és kérdezett...

Szellőt üzent az esti távol,
és azt üzente: Csend legyen...
S a hervadás-erezte fákról
lekacagott a szerelem.




Hallgassátok, élvezzétek.

2011. május 2., hétfő

zsúfolt április.

A cím nem véletlen.
Ez az április hónap valami katasztrófálisan telt. Kezdjük az elején, haladjunk szép sorjában:

április 1., péntek: Irodalmi Kávéház est. A sulis színjátszó-körrel tartottunk egy műsort, ahol volt minden, ami jó. Versek, megzenésített versek, színdarabok, stb. Hozzánk társult a művészeti kiállítás is, szóval faszán a helyén volt minden. :) eszméletlen volt. Komolyan, akkor és ott éreztem magam a legjobban :)
Képek:

Patrik és Évi - Csonkavers *.*

én, versmondás közben:D

és a színdarabunk. Rokoni kapcsolat. *.*

többet nem mutatok, mert még van mesélnivalóm, és az idő nem végtelen.


április 8., péntek: meghalt a nagypapám. igen, kicsit nagyon kiborultam, de ez természetes.
már sikerül (úgy-ahogy) megemésztenem, nem is beszélek róla többet, lépjünk.

április 11., hétfő: megyei szavalóverseny, amin nem veszek részt a lelkiállapotom miatt, de elmegyek és megnézem, mert Patrik zenél Évivel :)
ezután: német cserediákok érkezése. Igen-igen, fogadtam német cserediákot. Méghozzá egy fiút, nevén nevezve Robin :) ajj, olyan aranyos volt :D kedves gyerek, hamar feloldódott mellettem, aminek örültem is :) apummal nagyon összehaverkodtak :D
Kedden mentünk a németekkel pestre, nagyon jó volt :D aztán aznap este még vittük őket Pikkbe (helyi rockkocsma), ahova jött Patrik is. Mire hazaértünk pestről, ő már benn volt kisbéren, szóval feljött hozzánk, amíg nem indultunk. khm, ja. A három pasi (apu, Patrik, Robin) leültek beszélgetni. Fociról. sörrel. apu mondta magyarul Patriknak, Patrik meg fordította németre Robinnak. én meg csak úgy voltam ott, minekután nem tudtam hozzászólni a témához xD aztán mentünk pikkbe, ahol természetesen nagyon jól éreztük magunkat :)
szerdán diáknap, és búcsúest, jól elfáradtunk.
csütörtökön pedig mentek haza a drágáim.
pár kép:

mit Robin *.*

mit Inka und Szasza :D Inkaaa, ich lieb' dich, meine süüüüße Schokokopf ♥


Anett, Inka, Vinitha und ich :)

legyen elég ennyi. következő:

április 15., péntek: összejöttem Patrikkal. bizony-bizony :D nem csoda, érett már a dolog egy ideje :) természetesen Pikkbe voltunk.. :D jó, mindegy, többi magánügy :D a lényeg, hogy most nagyonnagyon boldog vagyok, és úgy érzem, hogy soha nem akarok tőle elszakadni :)

április 16., szombat: Gála. amire úgy mentünk, hogy véletlenül két nappal azelőtt találták ki, hogy lépjünk fel. De mindegy, profik vagyunk már a rögtönzésben, szóval sikerült :D jó este volt nagyon :)


dátumozás nélküli rész: tavaszi szünetben jött Moncsi, mentünk Pikkezni, szombaton hárman (Moncsi, Patrik, én) Győrbe, jó volt, eltévedtünk, nem találtuk meg a plázát... xD mindegy, jól éreztük magunkat :)

és ezzel lassan vége is lett az áprilisnak :)

most érettségi szünet van, és itthon punnyadok, és szeretnék már Győrben lenni Patrikkal, de erre csak szerdán kerül sor. És tanulnom kellene, de sem kedvem, sem energiám nincs hozzá. ez van.

azt hiszem, ennyi. momentán nem jut eszembe más dolog, pedig biztos hogy kihagyok valamit. na mindegy.

még egy kis zene a végére, csak mert ilyen hangulatom van:

Ossian - Társ a bajban

2011. március 17., csütörtök

Wass Albert - Mert nagyon szeretlek

Könnycsepp a szempilládon este:
én vagyok.
Én vagyok az a kíváncsi csillag,
mely rád kacsingat
és rád ragyog.

A csók, a csókod, az is én vagyok.
Végigálmodom az álmodat,
ölelésedben én epedek el,
csak én tudom minden kis titkodat.

A kulcs vagyok,
mely szíved rejtett zárjait kinyitja,
s a nyíl vagyok, amely sivítva
holttá sebzi vágyad madarát.

A dal vagyok, mely belőled zokog
holt mámorok tört ívén át az éjbe:
s én vagyok az a sápadtság, amit
éjfél után, ha bálból jössz haza,
rád lehel a sarki lámpa fénye.

2011. március 13., vasárnap

A bénaság mestere...

... avagy hogyan vágjuk le negyed hüvelykujj-körmünket borotvával.

Mert pontosan ez történt, igen, jól olvastátok. Öregem, nem is én lennék.
Tegnap este zuhanyoztam. Rosszul lettem, elejtettem a borotvát és olyan hülyén kaptam el, hogy lekanyarította a hüvelykujjamon lévő köröm kb. negyedét, bőrrel. már csak egy kocsányom lóg. jó vagyok, mi? :D

Körbe van teljesen ragtapaszozva, de fáj. Pedig annyira nem vészes ám.
De mindenki azzal foglalkozik, hogy mi van az ujjammal. Az senkit sem foglalkoztat, hogy vajon mitől ájultam el majdnem xD

Szerintetek ez vissza fog még nőni valaha?
És ha igen, akkor mennyi idő kb? Csak mert idegesít, hogy alig tudom használni a bal kezem. :D

Komolyan, ha rá gondolok, röhögnöm kell. Miért nem hagytam leesni azt az istenb*szta borotvát? xD

2011. január 21., péntek

új zeneélmény ~

Nemrég rájöttem, hogy Miyavi egy zseni.
Letöltöttem már a What's my name c. albumát, majd hamarosan a többire is sort kerítek.
Egyenlőre, ez az, aminek nem tudom abbahagyni a hallgatását: Miyavi - Survive



hát nem eszméletlenülrohadtjó?

2011. január 17., hétfő

Negative

Igen.
Negative.
Bizony.
Koncert. de még milyen koncert.!

Az egész ott kezdődött, hogy drága nagynénéméktől (tehát Moncsi szüleitől) megkaptam a jegyet. igen, A Jegyet. A Negative koncertre.
Az időpont: 2011. Január 16.
A helyszín: Budapest, Diesel club.

Be voltam zsongva. Illetve be voltunk. Nem kicsit.
De tényleg olyan "áááá megőrülökmegőrülök, mindjárt élőben látjuk őket, jaaaaajááááá" -k voltunk.
Vasárnap - számomra is hihetetlen - de nyugodt voltam. Teljesen nyugodt, egyáltalán nem izgultam. Lehet azért, mert akkor még teljesen fel sem fogtam, hogy az egyik kedvenc zenekarom koncertjére megyek.

Jöttek értem Moncsiék.

Felöltöztem szépen-illően (ez annyit takar, hogy: bőrszoknya, harisnya, napóleoncsizma és fekete fűzős felső). A felső Moncsié xD
Na szóval aztán elindultunk.
Na, ekkor kezdtem már elgondolkodni, hogy mit csinálok majd, ha netalántán elájulnék a fanrohamoktól...

Úgy volt megbeszélve, hogy 5 körül találkozunk Clauékkal a Diesel előtt, aztán majd együtt várakozunk :D mi Moncsival már fél 5 körül ott voltunk. Először hátul voltunk, pont az egyik szellőzőnél. ami nem mellesleg egy olyan szellőző volt, ami valamilyen úton a próbateremhez (vagy a színpadhoz, nem tudom hogy hol próbáltak) vezetett.
Tehát... hallottuk a próbát. FÜLTANÚI VOLTUNK EGY NEGATIVE PRÓBÁNAK. ez egyszerűen... elképesztő. mi Moncsival már akkor az ájulás és az alélás különös határán voltunk...

Aztán megtaláltuk a főbejáratot, ahol már voltak egy páran. Bár nem sokan, de igazából az egész koncerten nem voltunk sokan. Clauék olyan fél 6 körül érkeztek, akkor megismerkedtünk Kingával is :D
Aztán ott a bejárat előtt még elhülyültünk, majd' két órát, mivel csak hét után engedtek be. De nagyon elvoltunk. Kiderítettük magunkról, hogy mi mind kibebaszott jófejek vagyunk, és hogy milyen jó már, hogy egymásra találtunk =D de tényleg, szinte megállás nélkül nevettünk. Meg a Clauval kibeszéltük az összegyült jópasikat, azt a pár hosszúhajút, aki ott volt.. :D
Aztán...

... végre beengedtek minket. *________*

Leadtuk a kabátunkat, ami elég lassan ment, úgyhogy amíg mi sorban álltunk, addig Clau bement és foglalta nekünk a helyet az első sorban
Ekkor már eléggéhűdenagyon be voltunk zsongva.
az előzenekar késett, nem keveset, már mindenki mérges volt.
és ki akartak füstölni minket.! nem vicc, tényleg. egyszercsak elkezdték azt a díszfüstöt vagy mit nyomatni, de először csak finoman, aztán nem kapcsolták ki, és akkora füst volt, hogy egy méterrel arrébb már nem láttunk semmit. de végül kikapcsolták és eloszlott, bár az előzenekarból nem sokat láttunk.
tényleg, az előzenekar. Moulin Rose volt. ők magyarok, de angol dalokat írnak. igazából nem volt rossz, aranyos volt az énekes is, bénáztak sokat, többször besüketült a mikrofon, mert véletlenül kihúzta belőle a zsinórt, meg a basszer majdnem hasravágódott a vezetékekben... de segond.! jóvolt. :D a zenéjük mondjuk... hát, egynek elmegy :D furcsa volt leginkább, mintha egybe folytak volna a számok. Bár lehet hogy csak azért, mivel én már a Negative-ot vártam nagyon. itt egy szám tőlük, ezt akkor játszották, valahol mi is ott vagyunk elöl a jobb szélen.
Aztán ők végeztek, lementek a színpadról, majd kb. negyed óra szünet. a technikusok és szervezők járkáltak a színpadon, rendezgették a cuccokat, mi négyen meg már elkeseredésünkben elkezdtük skandálni, hogy "TECHNIKUS - TECHNIKUS - TECHNIKUS! JÓÓÓ VAAAGY! ÉLJEN TECHNIKUS.!!!" persze mindenki hülyének nézett, de kitérdekel?! =D
Aztán elkezdtünk leskelődni a két hangfal között (mert ugye a színpad jobb szélén voltunk mink.), ami pont a bekksztédzsbe adott belátást. éshát... kit láttam én ott...?
Jonne Aaron Liimatainen épp vizet ivott. egy ásványvizespalackból. *___*
azonnal fangörcsöt kaptam.
ezután már csak pár perc volt, és színpadra léptek.

a tömeg egyszerre kezdett sikítozni. legelőször Larry jött fel, és mi négyen azonnal elkezdtük kiabálni, hogy "LARRY - LARRY - LARRY". na, onnantól kedvencei voltunk. nem vicc. tényleg. akkor ránk vigyorgott, és majdnem az egész koncert alatt ránk mosolygott mindig, meg... hát igen. Clau kapott tőle egy pengetőt. A pengetőt. a kezébe adta. Nem ledobta a színpadról, nem. a kezébe adta. Larry a Clau kezébe adta a pengetőjét. Ezen a videón tökéletesen látszik 6:55-nél, ahogy leadja a pengetőt. jameg... ez volt az egyik legjobb része a koncertnek :) annyira éédesek voltak, hogy az valami hihetetlen. 1:40-nél figyeljetek, Jonne azt énekli, hogy "still Budapest" hát nem édes..? *___*
Ja, és Moncsi is kapott ám pengetőt :D Larry először bedobta a tömegbe, de leesett a földre és nem találtuk. Moncsi szomorúan nézett rá, ezért Larry ledobott neki egy másikat :D

Najó, lépjünk tovább. :D

Tombolunk-tombolunk, aztán Claura egyszercsak rájön a fangörcs, és ilyet szól: "oda kell adnom Jonnénak a sálam!" hát igen :D
most jön a jó rész: Jonne ugye ahogy mozgott a színpadon, felállt az előttünk lévő hangfalra is. Clau meg figyelemfelkeltés céljából kikötötte Jonne cipőfűzőjét :D
ezen tökéletesen látszik a folyamat:


jó mi?:D
Jonne természetesen felfigyelt erre, és le is hajolt Clauhoz. Ő pedig vigyorogva átnyújtotta a sálat. Jonne meglepődve nézte, de tetszett neki :D olyannyira, hogy fel is kötötte a mikrofonjára. bizony. Arra a mikrofonra, amit minden koncertre magával visz. *.* hát nem eszméletlen?! mostantól Clau sálja minden egyes NGT koncertren ott lesz. *.*

aztánméég...
na igen. én is kaptam ám Larrytől valamit.
méghozzá...
a törölközőjét *.* háh :D
ím' a videó. végénél lehet látni, ahogy ledobja nekem *__*
amúgy ezen a felvételen lehet még látni Jonne "csípőtáncát" is. 4:20-nál megtekinthető :D

Miután - szívünkmegszakadt - vége volt a koncertnek, kimentünk a turnébuszhoz, autogram és fényképek reményében. Csakhogy sokáig nem jöttek, Moncsi szülei meg már idegbajosan telefonálgattak hogy menjünk.. úgyhogy mentünk... :(
De odaadtuk a jegyeinket Clauéknak, hogy írassák nekünk alá, legyenek oly szívesek :D

Hazafelé átböngésztük a készült képeket, még ujjongtunk egy sort, aztán hazaértünk. Én egyből bedőltem az ágyba, és sekép-sehang reggelig. (Másnap meg fizikával kezdtem, mondhatom, csodás volt... -.-")

Aztán délután kiderült, hogy megvannak az autogramok, és hogy Clau még a héten küldi nekünk *.*

Ajh. vissza akarok menni, és még találkozni velük. és beszélgetni velük.
Egyébként a koncert alatt Jonne 3szor fogta meg a kezem, Larry 2szer, Antti 1szer és Snack is 1szer :D Jay meg valamiért furcsán antiszociális volt.

további képek a koncertről: itt és itt bár utóbbit csak akkor lehet megtekinteni, ha ismerősöm vagy fészbúkon :D (nyugodtan be lehet jelölni, nem harapok)

Ennyit a koncertről :) vagyis tudnék még mesélni, de egyszerűen képtelenség szzavakkal leírni, hogy milyen érzés (:

És most megyek, végighallgatok pár Negative albumot... elsősorban a Neont.
Pápáá.