Igen.
Negative.
Bizony.
Koncert. de még milyen koncert.!
Az egész ott kezdődött, hogy drága nagynénéméktől (tehát Moncsi szüleitől) megkaptam a jegyet. igen, A Jegyet. A Negative koncertre.
Az időpont: 2011. Január 16.
A helyszín: Budapest, Diesel club.
Be voltam zsongva. Illetve be voltunk. Nem kicsit.
De tényleg olyan "áááá megőrülökmegőrülök, mindjárt élőben látjuk őket, jaaaaajááááá" -k voltunk.
Vasárnap - számomra is hihetetlen - de nyugodt voltam. Teljesen nyugodt, egyáltalán nem izgultam. Lehet azért, mert akkor még teljesen fel sem fogtam, hogy az egyik kedvenc zenekarom koncertjére megyek.
Jöttek értem Moncsiék.
Felöltöztem szépen-illően (ez annyit takar, hogy: bőrszoknya, harisnya, napóleoncsizma és fekete fűzős felső). A felső Moncsié xD
Na szóval aztán elindultunk.
Na, ekkor kezdtem már elgondolkodni, hogy mit csinálok majd, ha netalántán elájulnék a fanrohamoktól...
Úgy volt megbeszélve, hogy 5 körül találkozunk Clauékkal a Diesel előtt, aztán majd együtt várakozunk :D mi Moncsival már fél 5 körül ott voltunk. Először hátul voltunk, pont az egyik szellőzőnél. ami nem mellesleg egy olyan szellőző volt, ami valamilyen úton a próbateremhez (vagy a színpadhoz, nem tudom hogy hol próbáltak) vezetett.
Tehát... hallottuk a próbát.
FÜLTANÚI VOLTUNK EGY NEGATIVE PRÓBÁNAK. ez egyszerűen... elképesztő. mi Moncsival már akkor az ájulás és az alélás különös határán voltunk...
Aztán megtaláltuk a főbejáratot, ahol már voltak egy páran. Bár nem sokan, de igazából az egész koncerten nem voltunk sokan. Clauék olyan fél 6 körül érkeztek, akkor megismerkedtünk Kingával is :D
Aztán ott a bejárat előtt még elhülyültünk, majd' két órát, mivel csak hét után engedtek be. De nagyon elvoltunk. Kiderítettük magunkról, hogy mi mind kibebaszott jófejek vagyunk, és hogy milyen jó már, hogy egymásra találtunk =D de tényleg, szinte megállás nélkül nevettünk. Meg a Clauval kibeszéltük az összegyült jópasikat, azt a pár hosszúhajút, aki ott volt.. :D
Aztán...
... végre beengedtek minket. *________*
Leadtuk a kabátunkat, ami elég lassan ment, úgyhogy amíg mi sorban álltunk, addig Clau bement és foglalta nekünk a helyet az
első sorban Ekkor már eléggéhűdenagyon be voltunk zsongva.
az előzenekar késett, nem keveset, már mindenki mérges volt.
és ki akartak füstölni minket.! nem vicc, tényleg. egyszercsak elkezdték azt a díszfüstöt vagy mit nyomatni, de először csak finoman, aztán nem kapcsolták ki, és akkora füst volt, hogy egy méterrel arrébb már nem láttunk semmit. de végül kikapcsolták és eloszlott, bár az előzenekarból nem sokat láttunk.
tényleg, az előzenekar. Moulin Rose volt. ők magyarok, de angol dalokat írnak. igazából nem volt rossz, aranyos volt az énekes is, bénáztak sokat, többször besüketült a mikrofon, mert véletlenül kihúzta belőle a zsinórt, meg a basszer majdnem hasravágódott a vezetékekben... de segond.! jóvolt. :D a zenéjük mondjuk... hát, egynek elmegy :D furcsa volt leginkább, mintha egybe folytak volna a számok. Bár lehet hogy csak azért, mivel én már a Negative-ot vártam nagyon.
itt egy szám tőlük, ezt akkor játszották, valahol mi is ott vagyunk elöl a jobb szélen.
Aztán ők végeztek, lementek a színpadról, majd kb. negyed óra szünet. a technikusok és szervezők járkáltak a színpadon, rendezgették a cuccokat, mi négyen meg már elkeseredésünkben elkezdtük skandálni, hogy "TECHNIKUS - TECHNIKUS - TECHNIKUS! JÓÓÓ VAAAGY! ÉLJEN TECHNIKUS.!!!" persze mindenki hülyének nézett, de kitérdekel?! =D
Aztán elkezdtünk leskelődni a két hangfal között (mert ugye a színpad jobb szélén voltunk mink.), ami pont a bekksztédzsbe adott belátást. éshát... kit láttam én ott...?
Jonne Aaron Liimatainen épp
vizet ivott. egy ásványvizespalackból. *___*
azonnal fangörcsöt kaptam.
ezután már csak pár perc volt, és színpadra léptek.
a tömeg egyszerre kezdett sikítozni. legelőször Larry jött fel, és mi négyen azonnal elkezdtük kiabálni, hogy "LARRY - LARRY - LARRY". na, onnantól kedvencei voltunk. nem vicc. tényleg. akkor ránk vigyorgott, és majdnem az egész koncert alatt ránk mosolygott mindig, meg... hát igen. Clau kapott tőle egy pengetőt. A pengetőt. a kezébe adta. Nem ledobta a színpadról, nem.
a kezébe adta.
Larry a Clau kezébe adta a pengetőjét. Ezen a videón tökéletesen látszik 6:55-nél, ahogy leadja a pengetőt. jameg... ez volt az egyik legjobb része a koncertnek :) annyira éédesek voltak, hogy az valami hihetetlen. 1:40-nél figyeljetek, Jonne azt énekli, hogy
"still Budapest" hát nem édes..? *___*
Ja, és Moncsi is kapott ám pengetőt :D Larry először bedobta a tömegbe, de leesett a földre és nem találtuk. Moncsi szomorúan nézett rá, ezért Larry ledobott neki egy másikat :D
Najó, lépjünk tovább. :D
Tombolunk-tombolunk, aztán Claura egyszercsak rájön a fangörcs, és ilyet szól:
"oda kell adnom Jonnénak a sálam!" hát igen :D
most jön a jó rész: Jonne ugye ahogy mozgott a színpadon, felállt az előttünk lévő hangfalra is.
Clau meg figyelemfelkeltés céljából kikötötte Jonne cipőfűzőjét :D
ezen tökéletesen látszik a folyamat:

jó mi?:D
Jonne természetesen felfigyelt erre, és le is hajolt Clauhoz. Ő pedig vigyorogva átnyújtotta a sálat. Jonne meglepődve nézte, de tetszett neki :D
olyannyira, hogy fel is kötötte a mikrofonjára. bizony.
Arra a mikrofonra, amit minden koncertre magával visz. *.* hát nem eszméletlen?! mostantól Clau sálja minden egyes NGT koncertren ott lesz. *.*
aztánméég...
na igen. én is kaptam ám Larrytől valamit.
méghozzá...
a törölközőjét *.* háh :D
ím' a videó. végénél lehet látni, ahogy ledobja
nekem *__*
amúgy ezen a felvételen lehet még látni Jonne "csípőtáncát" is. 4:20-nál megtekinthető :D
Miután - szívünkmegszakadt - vége volt a koncertnek, kimentünk a turnébuszhoz, autogram és fényképek reményében. Csakhogy sokáig nem jöttek, Moncsi szülei meg már idegbajosan telefonálgattak hogy menjünk.. úgyhogy mentünk... :(
De odaadtuk a jegyeinket Clauéknak, hogy írassák nekünk alá, legyenek oly szívesek :D
Hazafelé átböngésztük a készült képeket, még ujjongtunk egy sort, aztán hazaértünk. Én egyből bedőltem az ágyba, és sekép-sehang reggelig. (Másnap meg fizikával kezdtem, mondhatom, csodás volt... -.-")
Aztán délután kiderült, hogy megvannak az autogramok, és hogy Clau még a héten küldi nekünk *.*
Ajh. vissza akarok menni, és még találkozni velük. és beszélgetni velük.
Egyébként a koncert alatt Jonne 3szor fogta meg a kezem, Larry 2szer, Antti 1szer és Snack is 1szer :D Jay meg valamiért furcsán antiszociális volt.
további képek a koncertről:
itt és
itt bár utóbbit csak akkor lehet megtekinteni, ha ismerősöm vagy fészbúkon :D (nyugodtan be lehet jelölni, nem harapok)
Ennyit a koncertről :) vagyis tudnék még mesélni, de egyszerűen képtelenség szzavakkal leírni, hogy milyen érzés (:
És most megyek, végighallgatok pár Negative albumot... elsősorban a Neont.
Pápáá.