csak mert most így este valamiért ilyen hangulatom van. fene se tudja.

"Itt ül az idő a nyakamon,
Kifogy az út a lábam alól.
Akkor is megyek, ha nem akarok!
Ha nem kísér senki utamon.
Arcom mossa eső és szárítja a szél.
Az ember mindig jobbat remél.
Porból lettem s porrá leszek,
Félek, hogy a ködbe veszek."

nem érzem így, most csupán magával ragadott a szám, és kiemeltem a számomra legszebb sorokat :)