Pillangók a gyomromban

Egész évben erre a négy napra készültem, teljes gőzzel, és most, hogy az első nemsokára itt van, kezdek pánikolni. Legelőször a német lesz, május 11-én, pénteken. Amiatt annyira nem is aggódom, az eddigi gyakorlásoknál mindig sikerült legalább négyesre összehoznom az írásbeli részt, egyedül az a problémám, hogy nem tudom, élesben nem fogok-e minden eddig tanultat elfelejteni. A szóbeli biztos menni fog, ha sikerül jó tételt húznom, bármennyit tudok róla beszélni. 

De a rajz... tudom. Annyira tudom, tényleg, annyira megtanultam! És valamiért mégsem megy annyira, amennyire szeretném. Meglepően a műelemzések jobban mennek, stílusok, korszakok megállapításával sincs gond. DE. Vannak feladatok, amiknél elvérzek. Ha egy fogalmat kapok, amit meg kell magyarázni, egyszerűen leblokkolok, mert nem tudom, hogy mit is kéne leírni, habár sok mindent tudok róla. A szóbeli miatt itt sem aggódom, csak egy kiállítás, és csak a munkáimról kell beszélni. Abban reménykedem, hogy minimum négyesre sikerüljön megírni az írásbelit, és akkor már nyert ügyem van, a szóbeli biztos ötös lesz. 

És már csak néhány nap... szurkoljatok!