Tudatom a kedves olvasókkal, hogy még mindig élek. Nem tűntem el, nem szippantott be a fekete lyuk, nem vittek el a szervkereskedők, és nem adtak el egy azerbajdzsáni tehénpásztornak sem 2 marháért. :D
Az elmúlt hónapokban jelentősen megcsappant a postok száma, erről részben én tehetek, részben pedig a kevés idő.
Elkezdődött az iskola, sőt, már az első félévet le is zártuk. Nem tudom, hogy mi van velem, talán észbe kaptam a nyár folyamán, vagy Patrik van rám jó hatással, de elkezdtem rendesen tanulni. Meg is látszik a jegyeimen, 4,7-tel zártam, csak az a fránya matek... Az osztályban legjobb tanuló lettem, aminek egyetlen egy felém irányuló hátránya van: a letaszított eddigi dobogósok. Őszintén szólva, nem hat meg a dolog, de mikor két méterrel mellettem beszélnek ki hangosan, meg ilyesmi, már kissé zavaró. Na mindegy.
De ez alatt a fél év alatt nagyon sok minden történt velem, hideg-meleg egyaránt.
Októberben megtudtuk, hogy a illene elmennünk idén németből érettségizni, mivel jövőre már nem lesz benne a tantervben, csak 2 órában, de az meg semmi. Így idén nagyon hajtani kell, a német nagyjából fél délutánomat felemészti (már amikor van hozzá kedvem).
Na meg ott van még a rajz. Tavaly úgy alakult, hogy mégsem
érettségizem, mert igazgatónőnek aggályai voltak a tudásommal és a korommal szemben, én meg nem akartam vitatkozni, így idén futok neki. Hát, mit ne mondjak, elég nehéz az ügy. Próbálok egyedül felkészülni, kicsit könnyebb a helyzet, hogy már második éve rágom az anyagot. A baj az, hogy a tanárnővel csak egy héten egyszer találkozom, így nem tud segíteni, ha valamiben elakadok. Előkészítőn is inkább a szóbeli és a kiállítás részével dolgozunk, jobboldali kép is oda lesz, formaelemzés.
Épp ma fejeztem be, és mit ne mondjak, meg vagyok vele elégedve. Sajnos itthon rajzolni kevés időm van.
Baloldali nőszemély
Jenni Vartiailen, a kedvenc finn énekesnőm. A kép még nincs kész, a karokat ki fogom szedni, és csipke lesz a háttérben, minden mennyiségben.
Nemrég fejeztem be az eddigi legnagyobb, megrendelésre készülő rajzomat. Egy kutyus kennel-logóját. A zászlók számítógéppel lesznek kiszínezve, és a kennel neve is majd géppel lesz odaszerkesztve. Nem kértem érte nagy dolgot, csupán egy pólót, amin ugye ez is rajta lesz, mert hogy lesznek majd ilyen pólók. Maga a rajz egyébként A2. Íme a kép:
Ugorjunk, következő nagy élményem a születésnapi bulim volt. Illetve, nem csak az enyém. Öten tartottuk együtt, a bandából még páran novemberiek. Te jó ég, soha nem gondoltam volna, hogy nekem valaha is ilyen kaliberű bulim lesz a szülinapomon. Rengeteg ajándékot kaptam, csomó dolgot, amire egyáltalán nem is számítottam. Persze voltak előre megbeszélt dolgok is, mint például az, hogy az Istitől Guns'n'Roses-os pólót kapok. és Kaptam is!:D A legmeglepőbb, és máig nagy kedvencem azonban még mindig a Danitól kapott ajándék, ami nem más, mint egy rajz rólam! Eddig is tudtam, hogy a Dani zseni. De hogy ennyire?:D
A karácsony is jó volt, bár nem volt túl sok karácsonyi hangulatom. Mondjuk, több, mint előtte éven. Viszont karácsonyi ajándékként megkaptam George R.R. Martin - A tűz és jég dala c. könyvsorozat első három kötetét; a Trónok harcát, a Királyok csatáját, és a Kardok viharát. A Trónok harcából filmsorozat is készült, azt láttam először, és nagyon beleszerettem. Most azt
olvasom, és eszméletlen könyv. Érdemes nekiállni, mert nagyon leköt.
Idén is volt nagy családi karácsonyozás, és egy nap alatt híztam hat kilót.
Moncsis kép is készült, nem a fejünk a lényeg, hanem hogy van :D
A téli szünet többi részében kiderült, hogy kivételes tehetségem van az alváshoz, az eddigi rekordom a 15 óra folyamatos, zavartalan alvás. A baj az, hogy a szervezetem hozzászokott, és nem ment túlságosan az ébrenlét, így a szünet alatt nem tanultam nagyjából semmit.
De! Volt egy fantasztikus szilveszterünk. Moncsi is el tudott jönni, bandával ünnepeltünk, lent a garázsban. Nem részletezném annyira, mert nem volt semmi különleges dolog, csak egyszerűen jól éreztük magunkat. Volt minden, ami kellett. Megkóstoltam az áfonyás pezsgőt (pedig utálom a pezsgőt), néztünk tűzijátékot, elénekeltük a himnuszt, és aztán úgy hajnali öt körül hazakeveredtünk. És nagyon jó volt.
Azóta nagyjából semmi sem történt.
Új mániám az, hogy mindenből ékszereket készítek. van már kartonból, narancsból... és vettem kiszáradó gyurmát is. Mutatom a képeket:
1. Ez volt az első próbálkozás. Cipősdoboz teteje + akvarell ceruza + átlátszó körömlakk.
2. A második. nem nagy dolog, kis mikulásos cukiság. Karton + akvarell ceruza + körömlakk.
3. Osztálykarácsonyozás volt, én egy lány osztálytársamat húztam. Ofő azt mondta, hogy csak kézzel készített ajándékot adhatunk, ezért csináltam ezt a kis magyalfülbevalót:). Karton + Krepp papír + körömlakk.
4-5. Ugyanazon technika, ugyanazon a napon készült. Sikerült száradó gyurmát beszereznem, és mostanában azzal akrobatikázom. Ezek első szárnypróbálgatások, jobb híján körömlakkal. Bár szerintem mutatósak lettek:)
6. Narancs-fülbevaló. Igazi szárított narancsból. Egyszerű dolog, de imádom:)
7. Tücsöknyúl és bagolymedál. A tücsöknyúl Ági barátnőmnek készült meglepetésbe, egyébként kitűző. A bagoly pedig saját használatra. mindkettő száradó gyurma + vízfesték + lakk + türelem!:D
1. 2. 3.
