A mai nappal elintéztem, hogy oly mértékben fájjon a lábam, hogy a sikítás szélén álljak. Nem vicc. Annyi sokat sétáltam, mint állat. Szórólapoztam, pontosabban szórólapoztunk. Szaszával, ketten. Kisbér nem egy nagy város. De ma még annál is nagyobbnak éreztem. Végülis szó szetint szétjártam a lábam. Én hülye papucsban indultam el, amit aztán úgy két kilóméter után meg is bántam. Szám szerint 4, azaz négy vízhólaygott okozott nekem az a nyomorult lábbeli. Komolyan, ennyire papucs még nem törte ki a lábam. És nem elég ez a sérülés, még ráadásul izomlázam is van. És még ráadásul le is égtem, de annyira nagyon, hogy fáj. Ezután lesz az, hogy még fáj, aztán lemegy róla a vörösség, majd csokibarna maradok. Nyáron - ha így folytatom - simán kicsikarok magamból egy négert.
De nem baj, nem baj. Cipőért csináltam. Ami muszáj, mert kell a Moncsi ballagására :D

Túl vagyok a vizsgán is. Nehéz volt, nagyon nehéz. De azt hiszem, talán nem húznak meg. Nem volt - vagyis én nem észleltem - nagy hibát. Ámbár Wordből elég hamar meghúznak... :S Hát nem tudom. Majd kiderül. Remélem átmegyek :D

Amúgy nem történt velem semmi érdekes.
Elhagytam a napszemüvegem. Persze tudom hogy hol, meg tudom hogy hol van... csak még nem sikerült visszaszereznem :D
Pedig muszáj lesz mert nem akarok még arra is költeni... pedig kell nekem egy napszemüveg. Mostanában főleg, hisz kinnt már kisül az ember szeme a napon.

Nade most megyek.
Holnap jelentkezem.